~Ann.xd
Leraktam cuccaimat kezemből és oda mentem hozzá. Mivel
a keze ki volt tárva pont úgy, ahogy tegnap volt mikor mellette voltam.
Behelyezkedtem lekapcsoltam a kis lámpát és én is elaludtam.
Csattanásokra keltem fel. Mintha valaki az üveget
dobálná. Kiszálltam Justin karjaiból és a hang irányába mentem. Az ajtó
melletti ablakon hallatszódtak a hangok. Mikor oda értem kinéztem rajta és egy kisgyereket
láttam meg aki épp felvesz egy kiskavicsot és újra megdobja az ablakot. Mivel
kint nem volt valami sok fény csak egy villanypózna világított annak
segítségével láttam meg, hogy egy kisfiú. Haja világosbarna szemeit nem láttam
rendesen, de mintha zöldek lennének. Tátogni kezdett. A száját néztem, hogy le
tudjam olvasni, mint mond. Mikor megértettem egy sötét alak jelent meg és
elvonszolta a kisfiút. Nem fogtam fel mi történt. Az a gyerek a segítségemet
kérte, mert a szájáról csak azt tudtam leolvasni ”segíts, segíts, segíts”. Nem, hogy segítenék neki itt állok, mint
egy idióta. Az íjat és a nyilakat felkapva kirontottam az ajtón és abba az
irányba szaladtam, amelyikbe ők mentek. Miközben rohantam a kavicsok szúrták
csupasz talpamat. Ahogy távolodtam el a háztól azon kattogtam nem kellett e
volna szólnom Justinnak? Ha felkel, biztos megijed, ha nem talál ott. Bár majd
olvas a gondolataimban, ahogy mindig szokott és akkor már tudni fogja, hol
keressen. Kijutottam az utcából és akkor láttam meg, hogy a kisfiú és az-az
alak az erdőbe megy. Így folytattam utamat utánuk. Mikor már én is bent voltam
az erdőben és egyre közelebb értem hozzájuk megfogtam egy nyilat ráhelyeztem az
íjra és így szóltam. – Engedje el! – a férfi megállt és válla felett hátra
nézett. A védőeszközt egyenesen rá szegeztem. Elengedte a kisfiú karját és
velem szembe fordult. Az ártatlan gyerek ott állt a pasas mellett és nem
moccant. – Gyere ide. – mondtam neki a fejemmel intve. De még így sem tett egy
lépést sem.
- Ő a fiam. – mondta a kisfiúra nézve. Teljesen
összezavarodtam akkor miért kért segítséget és miért rángatta el olyan sebesen
onnan? Ha a fia, akkor miért nem bánik vele jó apaként? Ott álltam még mindig
kezemben a fegyverrel. Nem vagyok biztos abban, amit csinálok. Még mindig nem
értettem miért volt a kisgyerek az ablaknál? Valaminek lenni-e kell a
háttérben. A férfi felnevetett. A kissrác pedig elindult felém. Valahol azt
éreztem itt készül valami, de azt is, hogy a fiúcska inkább tart velem, mint
vérszerinti apjával. Mikor oda ért mellém rá néztem és elmosolyodtam és akkor
történt, meg amitől féltem. A kezemből teljes erővel kitépte védőeszközt és a
földre dobta. Mikor felnéztem ott állt előttem a férfi, aki tényleg a gyerek
apja lehet, mert teljesen rá hasonlított. Egyenesen a szemembe nézett és arcán
egy vészjósló mosoly jelent meg. – Kapjátok el! – kiabált fel. Automatikusan
szétnéztem magam körül és a bokrokból felbukkanó férfik felém közeledtek. Hátrálni
kezdtem, de elfutni már nem tudtam volna, mert úgy is utolérnek. Az egyik
kezében volt valami fekete dolog. Ahogy még egyet léptem hátra éreztem, hogy
valaki áll mögöttem. A kezét számhoz emelte és ragasztóval letapasztotta. Mikor
rá néztem hirtelen elsötétült minden mintha a fejemre húztak volna valamit. Rángatózni
kezdtem, de semmi értelme nem volt, mert lefogták minden egyes végtagomat. Éreztem
amint a lábamat valamivel összekötözik, ahogy a karomat is a hátam mögé. Valaki
átkulcsolta combomat és a vállára dobott. Most éreztem azt, hogy nekem itt jött
el a világ vége. Miért csináltam ez? Mert meg akartam védeni egy kisfiút, akit
úgy látszik nem kellett volna, mert gonoszságra nevelnek. Minden egyes kis
mozzanata ki volt találva, hogy engem ki csalogassanak a házból, ami meg is
történt. Egész héten Justin azon volt, hogy megvédjen, én meg ezt csinálom. Pár
pillanat alatt mindent tönkre teszek. Jobb lett volna, ha szólok neki mikor
megláttam azt a kisfiút, de most már késő bánat mindent elrontottam és most én
iszom meg a levét. Egy hatalmas üvöltést hallottam és a férfivel együtt, aki
tartott a földre zuhantam. Mintha verekedés hallottam volna magam körül, de
semmit nem láttam a fejemen lévő csuklya miatt.
- Maradj mozdulatlan. - mondta valaki a hangja
egyáltalán nem volt ismerős. A beszéd irányába fordítottam a fejem mintha
látnék is valamit. Az ismeretlen alak felkapott és rohanni kezdett. Nem tudtam,
hogy jobban kéne félnem vagy meg kéne nyugodnom. De mivel mást nem tehettem
vártam mi fog történni. Már egy ideje szaladhatott velem mikor újra meg
szólalt. – Nyisd az ajtót! – kiabált. Úgy tűnik ez most nem nekem szólt. Mintha
egy furgon ajtaját hallottam volna hátra húzni. Óvatosan rakott rá az ülésre.
Az ajtó becsapódott és már el is indultunk. Mozdulatlanul feküdtem az ülésen
mikor éreztem, hogy a fejemről valaki húzza le a csuklyát. Már nem volt a
fejemen, de a szememet csukva tartottam egy ideig. Majd mikor már úgy éreztem
készen állok szép lassan felnyíltak szemhéjaim és egy középkorú fickóval
találtam szembe magam, aki éppen a számon lévő ragasztószalagtól akar megszabadítani.
Hátra húztam fejem és ő megállította kezét. – Ne félj nem bántalak. – mondta és
rám mosolygott.
- Igazat mond. – hallottam meg egy ismerős hangot.
Ahogy átnéztem a férfi felett Aident láttam, meg akinek volt néhány karcolás az
arcán, de nem, sokáig mert pár másodperc múlva már semmi más nem volt az arcán
csak a heg és sebmentes ábrázat. A férfi lehúzta számról a ragasztót persze
mindezt óvatosan tette, hogy ne fájjon. Mikor megszabadított tőle a kezem és a
lábamat oldozta el. – Te lány mindig csak bajba kerülsz. – mondta Aiden a fejét
csóválva. – Nem csodálom, hogy Justin úgy aggódik érted.
- Hol van? – kérdeztem meg rögtön miután kimondta a
nevét.
- Nagyobb biztonságban, mint te. – mutatott rám. – Hogy
az igazat megmondjam, még az igazak álmát aludja. Ő nem fog tudni erről az
egészről. – mondta. – És ha szépen megkérlek, te se mond el neki. Tudom, hogy
olvas a gondolataidban, de ezt valahogy próbáld meg eltitkolni előle.
- Miért? – nagyon furának tűnt most nekem. Hisz
elvileg legjobb barátok, miért nem akarja, hogy tudjon róla?
- Egyszerű. – nézett mélyen a szemembe. – Nem akarom,
hogy meghaljon. Ha megtudja ideges lesz és elmegy Davonhoz és neki ott lesz
annyi.
- Ki az a Davon? – már ültem az ülésen és próbáltam
felfogni az újabb információkat.
- Az, akivel jobb, ha nem húzol újat. - mondta. – Aki
meg akar ölni és az, akinek a heg van az arcán. – magyarázta. – Hiába akarja
annyira, hogy Justin a falkája tagja legyen, de ha felbosszantja, megöli. Te az
útjában vagy és fenyegetve rézi magát miattad.
- Micsoda? – fenyegetve érzi magát? Hisz én csak egy
lány vagyok egy a sok közül. Nincsenek se képességeim és nem is tudok
átváltozni semmivé. Nem értem miért érzi fenyegetve magát miattam.
- Sok mindent nem tudsz még. – fordult előre. – De még
nem kell róla tudnod. – gyors mozdulattal visszafordult felém és így szólt. –
Remélem, amiben meg egyeztünk betartod.
- Hogy csináljam? – néztem Aidenre. - Hisz a gondolataimhoz bármikor hozzá fér. Nem
tehetek ellene semmit.
- Te nem is, de ő igen. – mutatott a mellettem ülő
középkorú fickóra, akinek úgymond az életemet köszönhetem. – Elfedi azt, amit
nem akarunk, hogy lásson. – mondta. – Szóval – húzta el a szó végét. – csináld,
mert mindjárt megérkezünk. A férfira néztem és ő egy könnyed mosolyt dobott
felém.
- A nevem Trent. – nyújtotta felém a kezét. - Lazítsd
el magad és gyorsan elvégzem a dolgom. –
megfogta a kezem és behunyta a szemét. Bár nem mondta, hogy nekem is ezt kéne
tennem, de én is követtem példáját. Pár másodpercen belül megszólalt. – Hé, kislány
elaludtál? – kinyitottam a szemem és láttam, hogy Trent arcán nagy mosoly
terült el. Elengedte kezemet és előre fordult.
- Megjöttünk. – fordult hátra Aiden. A sisakvirágokkal
teli ház előtt voltunk. A kocsi lelassított és megállt. Trent kinyitotta a
furgon ajtaját és kiszállt. Azután én követtem. Mindenki kiszállt az autóból
kivéve a sofőrt, ami azt illeti az ő arcát nem is láttam, de most ez izgat a
legkevésbé. – Az már egyszer biztos, hogy jó helyet találtál magadnak. – nézett
a virágokra. – Ide kínszenvedés nekünk jönni. Szóval mi megyünk is. – a kocsiba
visszaszállt, de még visszanézett rám. – Maradj a megbeszélteknél. – becsukta az
ajtót ahogy Trent is. Felbőgött az autó motorja és már el is indultak. Néztem,
ahogy a furgon távolodik. Vajon, hogy fog nekem menni az, hogy hazudnom kell
neki. Pont neki, aki mindent megtesz értem. Próbálom inkább úgy nézni a
dolgokat, hogy ez nem hazugság csak egy titok, amit nem árulok el a saját
érdekében. Már nem láttam a kocsit se a fényeit ezért fogtam magam és a ház
ajtajához mentem. Kinyitottam a bejáratot mivel a nagy sietségben nem zártam be.
Magam után kulcsra zártam az ajtót és a szoba felé mentem. Mikor a küszöbhöz
értem láttam, hogy Justin még mindig alszik. Oda sétáltam az ágyhoz és
letérdeltem mellé. Arca olyan volt, mint egy kis gyereké és az-az ártatlanság,
ami sugárzott róla mosolyt csalt pofimra. Kezemmel megsimítottam arcát. Már el
is felejtettem milyen puha bőre van és az, hogy alvás közben a szája résnyire
nyitva van az még aranyosabbá tette. 10 percig még biztos néztem, ahogy békésen
alszik, azután úgy döntöttem lezuhanyozok. Igaz, hogy nem rég voltam, de azóta
már megjártam a poklot. A fürdőbe érve fel kapcsoltam a villany és becsuktam az
ajtót. A lábam csupa fekete volt mikor a tükörbe néztem a hajam úgy állt, mint
valami szénaboglya. Még jó, hogy úgy döntöttem, hogy megfürdök, mert ha így
feküdtem volna vissza és Justin reggel ily módon lát meg akkor sem a gondolataim
sem semmi nem kell ahhoz, hogy rájöjjön, hogy valami történt. Pizsamámtól meg
szabadulva zuhany alá álltam és jó alaposan meg mosakodtam és a hajamat is
megmostam. Törölközőbe csavarva léptem ki a zuhanyzóból. Visszavettem a
felsőmet és a bugyimat, mert az nem volt piszkos, mint a kisnadrágom. Lekapcsoltam
a világítást és visszamentem a szobába. A bőröndöm felé álltam, hogy kivegyek egy
sortot mikor megszólalt.
- Mit csinálsz? – szólt álmos hangon. – Miért fürödtél
megint? – Zoe most légy okos. – mondtam magamnak. Oda fordultam az ágyhoz és
Justin ott ült az ágyon szemét dörzsölgetve.
Nagyon jó várom a kövit :D
VálaszTörlésKöszi.: )holnap este itt lesz. : D
TörlésSzia, http://climaxtbajb.blogspot.hu/p/blogverseny.html ha van kedved jelentkezz! :)
VálaszTörlésSzia.: ) köszi hogy szóltál jelentkeztem. : )
Törlés